Ezt olvasta már?


A miniszterek távozása még kevés lehet az egyetemi pénzek kiszabadításához

December közepétől EU-s költségvetési szerv nem szerződhet közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyal vagy általa fenntartott entitással, így 21 magyar egyetemmel sem, de a kormány szerint „félreértésről” van szó, amely gyorsan megoldható. Gyorsabban, mint hogy a magyar felsőoktatás szereplői kárt szenvednének el miatta.

 

 

Ugyan az érintett miniszterek jó darabig vonakodtak lemondani kuratóriumi tagságukról, ezt végül megteszik. Navracsics Tibor tárca nélküli miniszter közlései szerint a kormány hajlandó olyan új összeférhetetlenségi jogszabályokat is alkotni, amelyek kizárják a miniszterek és közhatalmat gyakorló tagok jelenlétét a teljhatalmú alapítványok vezetésében. Ez talán viszonylag gyorsan feloldaná az EU fenntartásait, talán nem, de az biztos, hogy a magyar egyetemek autonómiáját a lépés korántsem állítaná helyre.

 

A közel két hónapja tartó szerződésstop információink szerint nyolc pályázat folyamatait akasztotta meg. Tudunk olyan márciusban leadandó pályázatról is, amelyen annak reményében dolgoznak a kutatók, hogy mire elnyernék a támogatást, támogathatóvá válik az intézmény. A Horizont Európa eddigi mintegy másfél éve során a szerződésstopig 10 millió eurónál is több pénz érkezett magyar alapítványi fenntartású egyetemekhez.

Légüres tér

 

Az Erasmus+ program esetében a magyar alapítványi egyetemek kitiltása az EU-s finanszírozási rendszerből csak nyártól éreztetné direkt hatását: a programban együttműködő egyetemek akkor írják alá a következő tanévre kötelezettségvállalásaikat. Az idei tavaszi félév nem érintett, a magyar diákok mehetnek a célegyetemekre, más kérdés, hogy a jövő évre betervezett külföldi félévek december óta bizonytalanná váltak.

 

Az EU hatalmas összegű és nagy múltú tudományos kutatási programjával, a Horizont Európával más a helyzet, a kutatási forrásokért éles verseny folyik, a pályázatírás és -leadás, az elbírálás és szerződéskötés pedig folyamatos. A pályázatok elkészítése hónapokig tartó folyamat, a szerződéskötésre pedig a pályázati kiírástól számítva nyolc hónap áll rendelkezésre.

 

Az Európai Bizottság magyar képviselete a G7-nek adott tájékoztatása szerint az intézkedés „néhány pályázati felhívásra azonnali hatással van”. Mint írták: „nyolc olyan felhívást azonosítottunk, amelyek esetében a támogatási megállapodások aláírásának határideje májusban van”.

 

Ezek azok a pályázatok, amelyek légüres térbe kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos transzparenciaproblémák miatt – holott a kormány a vagyonkezelő alapítványokat elvileg éppen azért hozta létre, hogy fejlesszék az egyetemek nemzetközi kapcsolatait, és növeljék az egyetemek kutatási forrásait.

 

A Bizottság további információt nem adott, így nem tudjuk, mely alapítványi egyetem pályázata „ragadt be”.

 

Ugyanakkor EU-s forrásból úgy tudjuk, az érintett pályázatok között van

 

Ezeknél a pályázatoknál tavaly télen volt a leadási határidő, elkezdődött a szakértői kiértékelési folyamat – ami alapján a Bizottság formálisan odaítéli a legjobbra értékelt pályázatok konzorciumainak a pénzt – , de nem írták alá még a szerződéseket. Májusig viszont ezt meg kell tenni.

Fájó pont

A helyzetet kezelendő és a kedélyeket nyugtatandó a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) továbbra is javasolja az alapítványi egyetemek részvételét a pályázatokban, ugyanis nyertes pályázat esetén kínálkozik egy kiskapu: a minimum három EU-s ország három egymástól független jogi entitásából álló nyertes konzorciumokban az alapítványi magyar egyetem átminősíthető társult taggá. A kutatásban részt vehet, de EU-s forrást nem kap – ezt az összeget a magyar kormány megfinanszírozhatja.

 

Ehhez is feltétel, hogy a társult taggá minősítés után is megfeleljen az adott konzorcium az adott pályázati kiírásnak, ugyanis nem minden pályázat engedi meg a társult tagok jelenlétét.

 

Mindez azzal is járhat, hogy egy magyar alapítványi egyetem kiszorul az adott projektből, mert a konzorcium számára a szerződéskötés és így az EU-s pénz akadályává válik.

 

A Horizont Európa egy több mint 95 milliárd eurós (38 ezer milliárd forintos) kutatási és innovációs program. Ezen az összegen hét év alatt alapvetően a 27 tagország osztozik, de az EU megnyitotta nem uniós országok előtt is a programot különböző feltételek mellett, így például Izrael és Új-Zéland is együttműködő ország, ahogy Norvégia és Izland is, és EU-tagjelölt országok.

 

A 95 milliárd euró hatalmas összeg. Viszonyításképp: durván a 2021-es magyar bruttó hazai össztermék kétharmada. Az is mutatja a program jelentőségét, hogy a 2021 és 2027 között futó Horizont Europára nagyobb forrást allokált az EU, mint elődjére, a 2014-2020 közötti H2020-ra.

 

A Horizont Európát az EU a kontinens jövőbeli növekedésének és jólétének zálogaként látja, és nemcsak kutatást, de innovációt, fejlesztést és piaci alkalmazást is támogat. Kiemelten fontos a programban az egészségüggyel, idősödő társadalommal, biztonsággal, környezet- és légszennyezéssel, éghajlatváltozással kapcsolatos globális kihívások kezelése és megoldása. Alappillér a digitalizációval, energiaellátással, mobilitással, élelmezéssel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos kutatások és fejlesztések támogatása is.

 

Például csak közös, nemzetközi használatú kutatóközpontokra majdnem 2 milliárd eurót, klímával és energiával kapcsolatos kutatásokra több mint 15 milliárd eurót szán a program.

Sok millió euró

 

Az előző ciklusban mintegy 370 millió eurót nyertek el magyar intézmények – átlagosan ez évi 52,8 millió euró. Palkovics László akkori innovációs és technológiai miniszter korábban azt mondta, a program következő etapjában a magyar cél 2,1 milliárd euró elnyerése – az előző ciklus sokszorosa. A magyar tudománypolitika hangsúlyosan épít a Horizont-forrásokra, és arra, hogy a következő ciklusban a magyar részvétel megugrik: több lesz a sikeres pályázat, nő a magyar aktivitás. A magyar kormány ösztönzi is a részvételt és a magyar egyetemek konzorciumvezetői szerepét.

 

Ezekre az EU-s forrásokra nem vonatkozik semmilyen országkvóta, nincsenek lehívható keretösszegek, arányossági szempontok, minden euróért szabadon versenyeznek a pályázók, a pályázatokat pedig kizárólag minőségi alapon bírálják el a pontozó szakértők. Adnak egy pontszámot a tudományos színvonalra, a hasznosíthatóságra, a konzorcium összetételére, annak stabilitására, az együttműködésben rejlő lehetőségekre, buktatókra.

 

Az Európai Bizottság a pontozással kialakuló rangsor első helyezettjét vagy helyezettjeit nevezi ki nyertesnek, szerepe forrásaink szerint lényegében formális. Az értékelés maga szimpla vak rendszerben zajlik: a szakértők látják a pályázó intézményeket és kutatókat, a pontozók személye viszont nem nyilvános a pályázók előtt.

 

Mivel az NKFI-től hiába kértünk információt a magyar egyetemek részvételéről a Horizont-programokban, az EU általános, egyes tagországok és EU-programok forrásfelhasználásának alapinformációit gyűjtő adatbázisából tájékozódtunk.

 

Ez alapján a H2020 mintegy 370 millió elnyert eurója több mint ezer aláírt kutatási projektet jelentett hét év alatt.

A teljes program kicsivel több mint fél százalékát tették ki a Magyarországra érkező pénzek.

A magyar pályázatok sikerrátája 12,4 százalék volt, ami pár tized százalékponttal több, mint az átlagos sikerráta.

 

Nézzük a legnagyobb összegeket elnyert felsőoktatási intézményeket. 2014 és 2020 között

 

a legtöbb forrás, közel 22 millió euró a – már bécsi székhelyű – Közép-Európai Egyetemre;

18 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre;

közel 17 millió euró az – Eötvös Loránd Kutatási Hálózatban működő – Kísérleti Orvostudományi Intézethez;

majdnem 15 millió euró a – nem alapítványi fenntartású – Eötvös Loránd Tudományegyetemre érkezett.

 

Alább látható a top 30-as lista, amelyen már szerepelnek mostanra alapítványi formában működő intézmények is, például a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem is.

 

Flourish logoA Flourish chart

 

Eddig a 2021 júniusában indult Horizont Európa bő másfél éve alatt 60,6 millió euró érkezett Magyarországra, ez szintén fél százalékát tesz ki az eddig összesen odaítélt összegeknek.

 

Magyar féllel kétszáz megállapodást írtak már alá, a sikerráta 21,5 százalékos eddig, tehát magasabb, mint az előző ciklus hétéves átlaga.

 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont közel 4 millió,

az NKFI 3,2 millió,

a Corvinus 2,55 millió euróhoz,

a Szegedi Tudományegyetem 2,4 millió,

a Semmelweis 1,77 millió euróhoz jutott hozzá.

 

A közalapítványi fenntartású egyetemek már több tucat pályázatot írtak alá a Horizont program részeként, összesen a 10 millió eurót is meghaladja az odaítélt összeg. Az alapítványi magyar egyetemek közül a legsikeresebbek a Corvinus, a Szegedi Tudományegyetem és a Semmelweis.

Feltétel az autonómia helyreállítása

 

Ugyanakkor nem csak a millió eurókról van szó. „A potenciális külföldi partnerek nem mindig fognak végére járni annak, hogy melyik magyar egyetem alapítványi, és melyik nem. Ha egy magyar partnerhez plusz adminisztrációs teher és bizonytalan jogszabályi környezet társul, akkor inkább választanak partnert más országok színvonalas egyetemei közül”, mondja Havas Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet innovációkutatással foglalkozó tudományos főmunkatársa, aki számos nyertes EU kutatási pályázatban vett részt, de tapasztalt pályázatértékelő is.

 

„Az EU-n kívüli országok tagdíjat fizetnek azért, hogy csatlakozhassanak a Horizont kutatási keretprogramhoz, pályázhassanak, siker esetén részt vehessenek ezekben a nemzetközi tudományos együttműködésekben, hozzáférjenek a nagy és emiatt drága kutatási infrastruktúrákhoz. Enélkül ma nem lehetséges élenjáró kutatás. Nem az EU-támogatás a legfontosabb, hanem a közös kutatás révén megszerezhető új tudás. De miért lenne jó az a magyar adófizetőknek, hogy az ő befizetésük finanszírozza a magyar kutatók részvételét ezekben a projektekben, ha arra EU-forrásokat is kaphatnánk? Az EU-támogatás feltétele viszont az egyetemek oktatási és kutatási autonómiájának helyreállítása. A támogatás elvesztésénél azonban még súlyosabb veszteség az, hogy egyetemi autonómia nélkül az oktatás és kutatás színvonala is zuhanni fog Magyarországon.”

forrás: g7.hu







0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0
0

hírek innen, onnan

Hagyományból jövő: a közép-európai régió védelmi járműipari gyártóközpontjává válik a Rába

Űr és védelmi Technológiák Zrt. (4iG SDT), valamint a Rába jövője szempontjából meghatározó stratégiai védelmi ipari és tulajdonosi...

Iráni helyzet: mit tegyen, aki most utazna?

Az iráni háború okozta légtérzár és járattörlések miatt magyarok ezrei ragadtak külföldön, elsősorban az Egyesült Arab...

Micsoda mázlista. Ő az a nő, akiért Pedro Pascal már több mint 30 éve odáig van

Pedro Pascal sosem titkolta azt, hogy gyengéd szálak fűzik egyik kolléganőjéhez!

Csak ennyi? – Kiszivárgott a szlovák futballkapitány fizetése

Kiszivárgott dokumentumok alapján nyilvánosságra kerültek Francesco Calzona, a szlovák labdarúgó-válogatott szövetségi kapitányának...

Így nézett ki Megan melle a mellplasztika előtt: fotók lebuktatták

Ezek a hírességek kés alá feküdtek, mert nagyobb mellekre vágytak, aztán volt, aki rövid időn belül meg is bánta az egészet.

Mindig az utolsó pillanatra hagysz mindent? A tudomány szerint ez önvédelem

A halogatást sokan lustaságnak vagy rossz időmenedzsmentnek tartják, a kutatások szerint azonban egészen más áll a háttérben. Amikor egy...

Magyarország több külföldi befektetőt zavar el, mint az uniós átlag

Annak ellenére, hogy a régiónk iránt jobban érdeklődnének a külföldi befektetők.

Bukták a friss jogsit a száguldozó fiatalok

Autópályán 194 kilométer/órás sebességgel repesztett egy 20 éves osztrák autóvezető, vezetői engedélyének hasonló tempóban kellett...

0

Sport

Már ötmillióan Szoboszlai mögött, de van egy magyar, aki négyszer népszerűbb nála

A számok nem hazudnak, a Liverpool sztárja újabb komoly mérföldkőhöz érkezett – határ a csillagos ég?

Varga Barnabásról, a mérkőzés legjobb-járól a balhé miatt megfeledkeztek Görögországban

Az AEK Athén edzője durván kifakadt, de az ellenfélnél is mészárlásról és szégyenről írtak.

„Nincs mit mondanom...” – Arne Slot egyértelműen reagált Szoboszlai és Kerkez helyzetére

A Liverpool kedd este a sereghajtó Wolverhampton otthonában lép pályára a Premier League-ben.

Szoboszlai miatt a szakértők és a szurkolók is sokkot kaptak Angliában

A Liverpool magyar válogatott sztárja élete formájában futballozik.

Szoboszlai vagy Szalah? Döntöttek a Liverpool szurkolói, szoros verseny volt

A Bajnokok Ligájában a Liverpool a Galatasaray ellen lép majd pályára, de a szurkolók már előbbre is tekintenek.

Max Verstappenék döntése alapjaiban rengetheti meg az F1-es sikersorozat jövőjét

Megelégelték, hogy mindenhova követik őket a kamerák.

Ha ez a terv megvalósul, a játékosok többet nem takarják el a szájukat

Gianluca Prestianni és Vinícius Júnior ügye nagy vihart kavart.

A Manchester United legendája Dubajból üzent: Srácok, ez a helyzet ijesztő.

A család tavaly költözött a luxusvárosba, az elmúlt napokban a pincében aludtak.

0
0

Bulvár

Súlyos figyelmeztetés érkezett: Magyarország lehet az iráni konfliktus egyik legnagyobb vesztese Európában?

A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a térségben. Az ING Bank friss elemzése szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztes lehet.

Kipukkadt a háborús lufi, durván nekimentek a Fidesz kampányának

Orbán Viktor azt ígérte, hogy hétfő reggel bizonyítékokat mutat be a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapota kapcsán.

Iráni zászlók lepték el Budapestet, brutális ami a főváros közepén történt

A politikai reakciók már az utca szintjén is megjelentek.

Horvát miniszterelnök: háromszor olcsóbban szállítanánk az olajat Magyarországra, mint a Barátság kőolajvezeték

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök szerint műholdfelvételek bizonyítják, hogy nincs műszaki oka a Barátság vezeték blokkolásának.

Brutálisak Nostradamus jóslatai 2026-ra: kilátástalan háború kezdődik, a brit királyi család egyik tagja pedig meg fog halni

Nostradamus, a francia reneszánsz legendás alakja négysoros versszakokban írta meg jóslatait, melyek egy része a mai kor emberének éppúgy enigmatikusnak tűnik, mint a kortársak számára. Lássuk, mit jövendöl a 16. s

Ezt Magyarországon is kötelezően bevezeti az Európai Unió nyáron, és mindenki fizetését érintheti

Az Európai Unió működésének egyik alapvető célja, hogy a tagállamok között egységes, kiszámítható és átlátható jogi környezetet teremtsen. Most Magyarországon is új idők jönnek.

Rendkívüli bejelentés: Európai országot támadott meg Irán, megtörtént, amitől sokan féltek

Nikosz Hrisztodulidisz ciprusi elnök hivatalosan is megerősítette, hogy Irán dróntámadást hajtott végre a szigeten található brit légibázis ellen.

Forradalmi Gárda: Irán rakétacsapást mért Netanjahu hivatalára – Mi történik a Közel-Keleten?

Emelkedik az olajár, a légterek zárva, a világ légiforgalma akadozik – a Közel-Kelet válsága globális hatásokat idéz elő.

Súlyos. Agydaganatot okozhat ez a gyógyszer, ha folyamatosan szeded

Nagyon oda kell rá figyelni, ijesztőek a számok.

Egyedül jelent meg a 4 éves gyerek a műtéten: az orvos örökbe fogadta a kis beteget

Ő volt az orvosa és az anyja lett: a szívműtét új életet - és családot - adott az alig 4 éves kisfiúnak.

Ez lenne az új Hatvanpuszta? Hihetetlen, ami a 340 milliós projekt kerítése mögött rejtőzik

Amit most találtak Hatvanpuszta rejtett részén, az nem mindennapi látvány.

0