Ezt olvasta már?

Bonyhádinapilap » Közélet » Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

Megosztás

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott.

 

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:
Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága
A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország
területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti
Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem
fontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagának
ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek
továbbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Mária
mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti
Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.
1970-ben került Sárközbe. A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyári
ifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállalt
feladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainak
tanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy saját
tudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.
1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési
Ház közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezte
el, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.
Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.
Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol a
sárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva"
Országos Népi Ékszer Pályázatnak.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzők
javaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok Háza
Népi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.
2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka­ csoportját,
majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:
szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti
Jegyzékére.
Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.
2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.
2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.
Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.
Tolnai Kékfestő Műhely
Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai
Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik
generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a
hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó
állvánnyal („sasi") és négy festőkáddal(„küpa") működnek. Kizárólag a régi családi
mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.
Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek a
mintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.
A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem
hagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyéb
természetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat
és farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestő
szakboltja.
A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti
listáján.
Bezerédj Amália munkássága
Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a
reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, az
első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.
Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majd
szerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolna
megyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlések
idejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Részt
vesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései iránt
érdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-ben
Amália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőzi
Augusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésével
fordul érdeklődése a pedagógia felé.
Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvó
intézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyet
kislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik meg
nyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,
Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, a
Hidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvoda
megszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália
gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai
temetőben helyezik végső nyugalomra.
Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorra
jelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.
A lengyeli kultúra
A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan
meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészeti
anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontos
része.
A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó
Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá
tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel
községről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhely
felfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…Gróf
Apponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősi
földvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a
grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosától
próbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettel
kétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,
hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”
Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,
majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszott
a szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így a
közvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikus
és kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebben
áll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,
belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-
morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morva
festett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyeli
kultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,
magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a perem
illetve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.
Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltárás
követte (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évek
autópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezési
szokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinte
változatlan formában elfogadottak.
Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:
Evangélikus templom, Bikács
A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusban
épült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületet
déli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a torony
tengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázával
emelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalon
orgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig az
ótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyak
közvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelső
értékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos
szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.
Balogh (Illés)- kastély, Szedres
Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria
volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosítás
előtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:
egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számos
melléképületét lebontották.
A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyében
földszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyolt
nyeregtetős keresztszárnyakkal.
A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nem
látogatható.
Római katolikus kápolna, Szedres
A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől
kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel
megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben
Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A
tornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-es
évszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. A
hajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnát
kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.
Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:
A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai
Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus
szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló
agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok
maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.
Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A
feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –
földtani alapszelvénnyé nyilvánították.
A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutól
keletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,
mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizű
Pannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.
A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,
kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásával
megállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékot
szállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.
A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványok
legalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott be
közleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék
(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyami
kagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).
A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretű
fiallócsiga-faj. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen, így például a
Pyrgula toeroeki nevű apró csigát és az Anodonta rothi nevű tavikagylót. Kurd a
típuslelőhelye egy, a földtani kor meghatározásában fontos kagylófajnak (Prosodacnomya
dainellii) is.
A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata 2017-ben első
alkalommal, hagyományteremtő céllal csatlakozott a Magyarhoni Földtani
Társulatkezdeményezéséhez, és szervezte meg a Geotóp-napot Kurd környéke gazdag
földtani és felszínalaktani örökségének megismertetésére.
Kistápéi láprét, Bikács
A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen
kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók
olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a
flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék,
szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a
láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A
magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága
díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó
réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a
szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.
Ökör-hegy, Bikács
A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék,
lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület
45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki
nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe
jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom. A
domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes
homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.
Kistápéi Zichy-kastélypark
Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely
modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy
kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag
halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik. A
kastélyhotel egyben ismert vadászcentrum is, hála a környező táj gazdag vadállományának. A
háztáji állatokat bemutató kert a gyermekek kedvence. Az úgy nevezett Parasztudvar a
hagyományos konyhaművészet helye.
Ős-Sárvíz, Szedres
A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket
rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és
állatvilága.
Az ősi Sárvíz hajdani mellékága, majd holtága kanyargós, átlagosan másfél méter mélységű
romantikus vízterület, melyet Szedresi-tó néven is ismernek.
A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő
és nádi poszáta fészkelnek itt. A függőcinegék remekmű fészkei a rekettyefüzek ágain
készülnek. Madártani szempontból jelentős a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban
néhol a jégmadár is megtelepszik, a közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag.
Az emlősök közül a fokozottan védett vidra rejtőzködő életmódja miatt csak ritkán pillantható
meg. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, melyet sáslevelekhez erősít.
A legjellemzőbb kétéltű fajok a mocsári és a kecskebéka; a hüllők közül pedig a mocsári
teknős.
A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert
a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a
sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül
őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.
Szedresi Tarkasáfrányos
Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld
Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található
tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a
tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a
homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel
tízezernyi tő tarkasáfrány.
Hazai sáfrányfajaink közül ez az egyetlen, mely nem a környező magashegységekből
ereszkedett alá. Őshazája a Fekete -, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-
nyugati határát a Kárpát medencében éri el. Hazánkban eredeti termőhelyei a homoki és
lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekben
találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A 4-10 cm-es, apró termetű virág sokszor már február közepén előbújik, és akár március
végéig is elhúzódhat a virágzás. Megjelenésében nagyon jellegzetes, mással össze nem
téveszthető. Tőlevelei keskeny-szálasak, középen egy fehér csík húzódik. A lepel 6 tagú,
fehér színű. A külső lepelcimpákon három erőteljes ibolyaszínű csík húzódik.
A tarkasáfrány virágzása után bújik elő egyik legszebb tavaszi növényünk, a védett tavaszi
hérics (Adonis vernalis). Aranysárga virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. A
száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön érzi jól magát, csakúgy, mint a nyáron elszórt
telepekben virágzó selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A 30-50 cm magas növény
virágai sárgák, levelei, szára ezüstösen selymesek, rányomott szőrűek.
A 15-20 méter magas partoldal előterében elterülő nedves gyepen, és a terület déli végén
található fűz és zsombék lápon fordul elő a kecses megjelenésű fátyolos nőszirom (Iris
spuria). A földön költ a panaszos hangú bíbic (Vanellus vanellus), és a fokozottan védett,
ritkán látható haris (Crex crex). Ragadozó madarak közül leggyakrabban az egerészölyvet
figyelhetjük meg, amint a régi medertörés felett felszálló légáramlatokat lovagolja meg. A
nedves gyepek, sásos-nádasos területek felett a lassú, billegő röptű barna rétihéja (Circus
aeruginosus) is sokszor látható vadászat közben. Ritkán, de a fokozottan védett kerecsen
sólyom (Falco cherrug) is fel-feltűnik a védett területen.

 

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:


Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága


A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarországterületén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelemfontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagánakismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretektovábbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Máriamindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei NépművészetiEgyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.1970-ben került Sárközbe.

A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyáriifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállaltfeladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainaktanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy sajáttudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály MűvelődésiHáz közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezteel, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.

Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol asárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva" Országos Népi Ékszer Pályázatnak.A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzőkjavaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok HázaNépi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka­ csoportját,majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére.Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.


Tolnai Kékfestő Műhely


Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított TolnaiKékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodikgenerációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, ahetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázóállvánnyal  és négy festőkáddallműködnek. Kizárólag a régi családimintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek amintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanemhagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyébtermészetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókatés farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestőszakboltja.A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzetilistáján.


Bezerédj Amália munkássága


Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) areformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, azelső magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majdszerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolnamegyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlésekidejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Résztvesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései irántérdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-benAmália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőziAugusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésévelfordul érdeklődése a pedagógia felé.Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvóintézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyetkislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik megnyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, aHidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvodamegszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amáliagyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjaitemetőben helyezik végső nyugalomra.Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorrajelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.


A lengyeli kultúra


A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóanmeghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészetianyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontosrésze.A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározóLengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzátartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyelközségről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhelyfelfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…GrófApponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősiföldvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a
grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosátólpróbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettelkétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszotta szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így aközvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikusés kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebbenáll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morvafestett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyelikultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a peremilletve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltáráskövette (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évekautópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezésiszokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinteváltozatlan formában elfogadottak.Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:Evangélikus templom, Bikács
A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusbanépült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületetdéli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a toronytengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázávalemelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalonorgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig azótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyakközvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelsőértékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumosszószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.Balogh (Illés)- kastély, Szedres
Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúriavolt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosításelőtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számosmelléképületét lebontották.A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyébenföldszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyoltnyeregtetős keresztszárnyakkal.A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nemlátogatható.


Római katolikus kápolna, Szedres
A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felőlkontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvelmegnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikbenSzent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. Atornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-esévszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. Ahajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnátkifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:


A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai


Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológusszakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előfordulóagyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatokmaradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. Afeltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –földtani alapszelvénnyé nyilvánították.A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutólkeletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizűPannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásávalmegállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékotszállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványoklegalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott beközleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyamikagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretűfiallócsiga-fa


Megosztás





0
0

Helyzetben Baranya - sport magazin - 2021. január


Az MLSZ Baranya megyei Igazgatósága folytatja a "Helyzetben Baranya" című magazinját. Hogy mi történt januárban a megyei labdarúgásban? Nézze meg...
0

hírek innen, onnan

Videón az őrült autós, aki 11 év börtönt kaphat rongyos 40 ezer forint miatt

A Győri Járási Ügyészség vádat emelt egy férfival szemben, aki fizetés nélkül akart távozni az autószerelőtől. Akár 11 évre is...

„A tűzkarikán átugró oroszlánok ideje lejárt” – mi lesz ezután a cirkuszi állatokkal?

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pontot tett az évek óta zajló vitára: jövő évtől a vadon élő és veszélyes...

Vigasztalásnak szánod, de egy életre mély sebet hagysz ezzel az 1 mondattal a gyerekben

Egy hétköznapi, jóindulatú mondatról van szó, amit szinte minden szülő kimond hetente többször is.

Érelmeszesedés és szívroham - A megelőzés lehetőségei

Az érelmeszesedés (atherosclerosis) hosszú évek, gyakran évtizedek alatt, kezdetben észrevétlenül kialakuló folyamat. Jelentőségét az...

Tömegével ragadnak be a lakások Budapesten: meglepő, melyik megyékben indult be most a roham

Idén augusztusban több mint 40 százalékkal csökkent az eladó lakóingatlanok iránti kereslet éves összevetésben.

Ilyen autókra költ 47 milliárdot az állam

Több mint négyezer jármű bérlésére és flottakezelésére szerződött az állam. Mutatjuk a részleteket.

„Az oktatási rendszerünk olyan, mintha könyvből tanítanának úszni” – fiatalok a reformokról

Jelentősen átalakítaná a kormány a magyar oktatási rendszert: nagyobb önállóságot kaphatnak az iskolák és az igazgatók,...

36 ezren voltak kíváncsiak az első napon a Közhangra

A kormánypárt a közmédiáról kezdte el a társadalmi egyeztetését.

Napi száz kamionforduló Szeged egyik kertvárosában: 9 kilométerrel arrébb kezelhetik a BYD-gyár ipari hulladékát

A környéken élők a teherforgalom növekedésétől tartanak és tiltakoznak, mivel az útba eső vasúti átjáró eleve túlterhelt. A...

Lakóházakat és erdőt is veszélyeztet a tűz Gyál határában

Kedden kigyulladt a száraz aljnövényzet a település Puskás utca közeli részén. A katasztrófavédelem közlése szerint a fővárosi...

Új irányt vehet a Netflix valaha volt legnézettebb sorozata

A Wednesday harmadik évada Párizsba repíti a főhőst, ami előkészítheti a franchise következő nemzetközi történetét.

Napi 5 kávé tényleg beleférhet? Friss kutatás kimutatta, a kávé vagy az energia ital a jó választás

Reggel egy kávé, délelőtt még egy, ebéd után a harmadik, délután pedig már azon gondolkodsz, hogy egy újabb presszó vagy inkább egy...

0

Sport

Szoboszlai Dominik lehet a világ legdrágább focistája: 222 millió eurónál is többet érhet a liverpooli kedvenc

A magyar válogatott sztárja számára a határ a csillagos ég, aligha a Liverpoolból fog nyugdíjba menni.

A Manchester Citynél végleg lemondtak a magyar válogatott tehetségéről, idegen országból próbálhat üzenni Marco Rossinak

Korábban az egyik legtehetségesebb magyar támadónak látszott, egyre nagyobb bajban van.

Így reagált Haaland titkos gyermekének anyja a sztárfocista új hajára

Szoboszlai Dominik barátja a fél világot sokkolta az új frizurájával.

Az utolsó pillanatban otthagyta a Liverpoolt a szurkolók kedvence

Másik országban folytatja.

Mit csinál a Liverpool? Barcola után mindenkit megvesznek az utolsó napon!

Andoni Iraola erős kerettel dolgozhat. Soroljuk a neveket.

„Kezelnél végre, és abbahagynád a hülyéskedést?” – botrányt okozott egy teniszező, aki nem értette, miért nem kap ápolást

A szabályok értelmében a görcs miatt nem jár orvosi időkérés, de ő fájdalmakra panaszkodott. Aztán kiesett a US Openen.

Rajtunk röhögnek a csehek, a sportszakmai igazgató szerint ajándékoztunk nekik tízezer eurót

Botrány, hogy egyik magyar klub vezetőedzője kinyírja a másik klub ifjú titánját

A földön fekvő társa miatt nem állt meg a játék, így inkább rúgott egy bődületesen nagy győztes gólt a 96. percben

Nemes bosszút állt a társáért.

Tűzbe jött az FC Barcelona, három új igazolást jelentenek be néhány órán belül

Zár a piac.

El a kezekkel Kele Jánostól!

Kollégánkat az egyik FTC-s szurkolói csoport fenyegeti.

Csalódott a klubban a Bayern München szélsője, elhagyta a csapatot

Hatalmasat változott a helyzete pár nap alatt.

Tovább gyűrűzik a botrány Héder Barna körül: kényszertörlés alatt áll az egyik cége

A korábbi népszerű televíziós műsorvezető súlyos pénzügyi problémák középpontjába került.

0
0

Bulvár

Belülről hullik szét a Tisza, de Magyar Péter menti, ami menthető: „Világos, hogy Lőrincz megbukott”

Súlyos vezetői válság és belső pozícióharcok bénítják a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumot. Panyi Miklós szerint Lőrincz Viktória megbukott, utóda Stumpf Péter lehet.

„Használata egyáltalán nem javasolt” – Velkey közzétette a Szijjártóék által beszerzett lélegeztetőgépek minősítését

Az államtitkár posztja alapján a korábban Szijjártó Péter vezette tárca a „jó” kategóriába sorolta a „használatra alkalmatlannak” minősített lélegeztetőgépeket is. 

Egy repülőút után jelentkezett az első furcsa jel, kilenc hónap múlva kapott diagnózist a 22 éves anya

Kilenc hónap telt el az első furcsa tünet és a diagnózis között: az orvosok egy ritka daganatos betegséget állapítottak meg nála.

Halálos Legionella-járvány tört ki Ausztriában: A magyar hűtőtornyok és vízrendszerek is veszélyben lehetnek

Harminckét megbetegedésnél és három halálos áldozatnál tart a Linzben kirobbant Legionella-járvány. Szakértők figyelmeztetnek: a magyarországi rendszerekre is veszélyt jelent az aeroszol és a kánikula.

10 centis, tenyérnyi jégdarabok estek az égből, hatalmas volt a pusztítás: a kocsik szélvédője is rommá tört - videó és fotók

Nem hiszed el, ha nem látod.

19 évesen lett a saját testvérei anyja a fiatal nő, aztán érkezett az újabb meglepetés

Egy fiatal kaliforniai nő mindössze 19 évesen olyan hihetetlen döntést hozott, ami az egész életét megváltoztatta. Mára büszke, ötszörös édesanya lett.

Brutális jégeső tarolhatja le az országot: 6 vármegyére adtak ki riasztást

Zivatarok veszélye miatt tíz vármegyére adtak ki figyelmeztető riasztást. Helyenként erős széllökések és intenzívebb jégeső is előfordulhat.

Most ülsz le: Kiderült, mennyi nyugdíjat kap Nagy Feró

80 évesen sem vonul vissza Nagy Feró. Elárulta, mennyi a nyugdíja.

Tegnap késő este fontos nyilatkozatott tett a Tisza, amely évekre meghatározhatja a magyar média helyzetét

Megnevezte hat jelöltjét a Tisza a közmédia és a Médiatanács testületeibe Állítsa be a Médiapiacot elsődleges forrásként a Google-ben!› A Tisza Párt nyilvánosságra hozta jelöltjeit a Független Közmédia Test

Faludy György 65 évvel fiatalabb özvegye így él ma: Fanny évekig nem állt ki a nyilvánosság elé

Faludy György özvegye, Fanny a Blikknek adott interjút a költő halálának 20. évfordulója kapcsán.

Aranyat ér ez a fűszer a cukorbetegeknek: helyreállítja az ereket

A kurkuma hatóanyaga, a kurkumin képes az erek szerkezetének helyreállítására, legalábbis állatkísérletekben. Ez komoly segítség lehet például a cukorbetegek esetében, hiszen az anyagcsere-rendellenesség károsít

Elővette a fia iskolatáskáját az anyuka, és sokkoló dolgokat talált a titkos zsebében

Beindult az új tanév, új kihívásokkal, új történetekkel és új meglepetésekkel, mondjuk az iskolatáska titkos zsebében.

0