Ezt olvasta már?

Bonyhádinapilap » Közélet » Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

Tizenhárom új megyei érték, kettő új bizottság

Megosztás

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság soros ülésén hét település 17 értékéről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár három kategóriában újabb 13 értékkel gyarapodott.

 

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:
Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága
A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarország
területén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti
Jegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelem
fontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagának
ismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretek
továbbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Mária
mindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei Népművészeti
Egyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.
1970-ben került Sárközbe. A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyári
ifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállalt
feladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainak
tanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy saját
tudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.
1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály Művelődési
Ház közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezte
el, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.
Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.
Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol a
sárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva"
Országos Népi Ékszer Pályázatnak.
A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzők
javaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok Háza
Népi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.
2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka­ csoportját,
majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:
szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti
Jegyzékére.
Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.
2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.
2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.
Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.
Tolnai Kékfestő Műhely
Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított Tolnai
Kékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodik
generációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, a
hetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázó
állvánnyal („sasi") és négy festőkáddal(„küpa") működnek. Kizárólag a régi családi
mintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.
Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek a
mintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.
A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanem
hagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyéb
természetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókat
és farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestő
szakboltja.
A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzeti
listáján.
Bezerédj Amália munkássága
Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) a
reformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, az
első magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.
Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majd
szerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolna
megyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlések
idejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Részt
vesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései iránt
érdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-ben
Amália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőzi
Augusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésével
fordul érdeklődése a pedagógia felé.
Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvó
intézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyet
kislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik meg
nyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,
Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, a
Hidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvoda
megszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália
gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai
temetőben helyezik végső nyugalomra.
Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorra
jelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.
A lengyeli kultúra
A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóan
meghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészeti
anyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontos
része.
A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározó
Lengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzá
tartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyel
községről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhely
felfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…Gróf
Apponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősi
földvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a
grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosától
próbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettel
kétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,
hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”
Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,
majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszott
a szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így a
közvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikus
és kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebben
áll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,
belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-
morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morva
festett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyeli
kultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,
magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a perem
illetve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.
Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltárás
követte (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évek
autópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezési
szokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinte
változatlan formában elfogadottak.
Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:
Evangélikus templom, Bikács
A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusban
épült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületet
déli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a torony
tengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázával
emelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalon
orgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig az
ótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyak
közvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelső
értékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumos
szószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.
Balogh (Illés)- kastély, Szedres
Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúria
volt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosítás
előtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:
egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számos
melléképületét lebontották.
A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyében
földszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyolt
nyeregtetős keresztszárnyakkal.
A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nem
látogatható.
Római katolikus kápolna, Szedres
A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felől
kontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvel
megnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikben
Szent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. A
tornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-es
évszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. A
hajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnát
kifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.
Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:
A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai
Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológus
szakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előforduló
agyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatok
maradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.
Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. A
feltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –
földtani alapszelvénnyé nyilvánították.
A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutól
keletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,
mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizű
Pannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.
A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,
kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásával
megállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékot
szállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.
A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványok
legalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott be
közleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék
(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyami
kagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).
A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretű
fiallócsiga-faj. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen, így például a
Pyrgula toeroeki nevű apró csigát és az Anodonta rothi nevű tavikagylót. Kurd a
típuslelőhelye egy, a földtani kor meghatározásában fontos kagylófajnak (Prosodacnomya
dainellii) is.
A Kapos–hegyháti Natúrpark Egyesület és Kurd Község Önkormányzata 2017-ben első
alkalommal, hagyományteremtő céllal csatlakozott a Magyarhoni Földtani
Társulatkezdeményezéséhez, és szervezte meg a Geotóp-napot Kurd környéke gazdag
földtani és felszínalaktani örökségének megismertetésére.
Kistápéi láprét, Bikács
A természetvédelmi terület 47 hektáros. Védett ritkaságai közt vannak, amelyek rejtélyesen
kerültek ide más vidékekről (az Alföldről vagy az Alpok nyúlványairól), és megtalálhatók
olyan fajok is, amelyek még a jégkorszak maradványai (például a zergeboglár). Nemcsak a
flórája, a madárvilága is rendkívül gazdag: nagykócsagok, fekete gólyák, szürkegémek, récék,
szárcsák, vízityúkok, sárszalonkák népesítik be. Az állandó nedvesség hatására alakultak ki a
láprészek, zsombékok, amelyek között a mélyebb részeken rekettyefűz bokrok sűrűsödnek. A
magasabb részeket nyírfaerdők tarkítják. A vízfelületeket a mocsári nőszirom sárga virága
díszíti. Burjánzik a mocsári sáfrány, a sédkender és a pénzeslevelű lizinka is. A kiszáradó
réteken pedig csodálatos orchideafajok (összesen 11 fajta) nőnek: így az ujjas kosbor és a
szúnyoglábú bibircsvirág. Köztük terjedt el védett páfrányfajunk, a kígyónyelv.
Ökör-hegy, Bikács
A bikácsi Ökör-hegy ritka szépsége gazdag mezei növényvilágának köszönhető, a rét kék,
lila, borvörös, sárga és fehér szirmoktól tarkállik a virágzás idején. A természetvédelmi terület
45 hektáron terül el. Híressége az egybefüggő árvalányhaj-mező is. A hegyen a homoki
nőszirom lenyűgöző látványa egészíti ki a táj tarkaságát. Ez a növény is az ősi sztyeppe
jellegzetességeit őrizte meg, akárcsak a ritka fekete kökörcsin és a törpe nőszirom. A
domborzat úgy alakult ki, hogy az egykori futóhomok megkötődött megőrizve jellegzetes
homokformáit. A hegy a környező erdők közé ékelődik.
Kistápéi Zichy-kastélypark
Tizenöt hektárnyi mesés környezetben bújik meg Kistápén az egykori Zichy-kastély, amely
modernizálva rangos wellness-szállodának ad otthont. A környék nemcsak gyalogosan vagy
kerékpáron járható be, túralovaglásra is lehetőség van. A megújult horgásztó gazdag
halállománya miatt szintén kedvelt helyszín, ahol éjszakai horgászatra is lehetőség nyílik. A
kastélyhotel egyben ismert vadászcentrum is, hála a környező táj gazdag vadállományának. A
háztáji állatokat bemutató kert a gyermekek kedvence. Az úgy nevezett Parasztudvar a
hagyományos konyhaművészet helye.
Ős-Sárvíz, Szedres
A Sió és a Sárvíz szabályozásának idején alakult ki, ma kiemelt jelentőségű
természetmegőrzési terület, Natura 2000 védelem alatt áll. A környező mocsárréteket
rekettyefüzes és nádasfoltok tarkítják, nyárfaligetek övezik. Rendkívül gazdag növény- és
állatvilága.
Az ősi Sárvíz hajdani mellékága, majd holtága kanyargós, átlagosan másfél méter mélységű
romantikus vízterület, melyet Szedresi-tó néven is ismernek.
A legszembetűnőbb a madárvilág: barna réti héja, foltos nádi poszáta, nádi sármány, cserregő
és nádi poszáta fészkelnek itt. A függőcinegék remekmű fészkei a rekettyefüzek ágain
készülnek. Madártani szempontból jelentős a sárszalonka fészkelése. A partszakadásokban
néhol a jégmadár is megtelepszik, a közeli löszpart színpompás madara a gyurgyalag.
Az emlősök közül a fokozottan védett vidra rejtőzködő életmódja miatt csak ritkán pillantható
meg. A vízpart növényzetében gyakori a törpe egér fészke, melyet sáslevelekhez erősít.
A legjellemzőbb kétéltű fajok a mocsári és a kecskebéka; a hüllők közül pedig a mocsári
teknős.
A Szedresi-tó a Szedres és Vidéke Horgászegyesület kezelésében horgász tóként is közismert
a környéken. Őshonos halállományából fokozottan védett a réti csík, de megtalálható még a
sár-kárász, a compó, ponty, csuka, süllő, harcsa és keszeg állomány is. A vízinövények közül
őshonos a vízililiom, a sulyom és a vízitök.
Szedresi Tarkasáfrányos
Az Őssárvíz hajdani medre mentén kialakított 116 hektáros védett terület a Dél-Mezőföld
Tájvédelmi Körzet része. 1987-ben került országos védelem alá, elsősorban az itt található
tarkasáfrány (Crocus reticulatus) állománya miatt, majd később 1999-ben, beleolvadt a
tájvédelmi körzetbe. A sáfrány termőhelyét a széles mederben kanyargó Ős-Sárvíz vájta a
homokos löszplatóba. Ezen a másfél kilométernyi partoldalon virít koratavasszal a közel
tízezernyi tő tarkasáfrány.
Hazai sáfrányfajaink közül ez az egyetlen, mely nem a környező magashegységekből
ereszkedett alá. Őshazája a Fekete -, és Földközi tenger partvidéke. Elterjedésének észak-
nyugati határát a Kárpát medencében éri el. Hazánkban eredeti termőhelyei a homoki és
lösztölgyesek lehettek, napjainkban az ezek helyén kialakult homok és löszgyepekben
találjuk. Védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
A 4-10 cm-es, apró termetű virág sokszor már február közepén előbújik, és akár március
végéig is elhúzódhat a virágzás. Megjelenésében nagyon jellegzetes, mással össze nem
téveszthető. Tőlevelei keskeny-szálasak, középen egy fehér csík húzódik. A lepel 6 tagú,
fehér színű. A külső lepelcimpákon három erőteljes ibolyaszínű csík húzódik.
A tarkasáfrány virágzása után bújik elő egyik legszebb tavaszi növényünk, a védett tavaszi
hérics (Adonis vernalis). Aranysárga virágaival már messziről felhívja magára a figyelmet. A
száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön érzi jól magát, csakúgy, mint a nyáron elszórt
telepekben virágzó selymes boglárka (Ranunculus illyricus). A 30-50 cm magas növény
virágai sárgák, levelei, szára ezüstösen selymesek, rányomott szőrűek.
A 15-20 méter magas partoldal előterében elterülő nedves gyepen, és a terület déli végén
található fűz és zsombék lápon fordul elő a kecses megjelenésű fátyolos nőszirom (Iris
spuria). A földön költ a panaszos hangú bíbic (Vanellus vanellus), és a fokozottan védett,
ritkán látható haris (Crex crex). Ragadozó madarak közül leggyakrabban az egerészölyvet
figyelhetjük meg, amint a régi medertörés felett felszálló légáramlatokat lovagolja meg. A
nedves gyepek, sásos-nádasos területek felett a lassú, billegő röptű barna rétihéja (Circus
aeruginosus) is sokszor látható vadászat közben. Ritkán, de a fokozottan védett kerecsen
sólyom (Falco cherrug) is fel-feltűnik a védett területen.

 

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:


Decsi Kiss Mária gyöngyékszerkészítő munkássága


A sárközi gyöngygallérok és gyöngyből készült viselet kiegészítők a mai Magyarországterületén egyedülállóak. Ennek bizonyítéka, hogy a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére felkerült Sárköz népművészete: szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet örökségelemfontos, kiemelt részeleme. Elkészítésük feltételezi a néprajzi, viseletkultúra háttéranyagánakismeretét, megkívánja az alázattal végzett kutatómunkát, a megszerzett ismeretektovábbadását oktatások, előadások, pályázatok, kiállítások formájában. Decsi-Kiss Máriamindezeket folyamatosan, eredményesen végzi mind a Tolna Megyei NépművészetiEgyesület tagjaként, mind pedig alkotó magánemberként.1970-ben került Sárközbe.

A gyöngyfűzés mellett véletlenül kötött ki. 1992-ben családi nyáriifjúsági alkotótelepet indítottak Szálkán, ahol a szakmai programok mellett önként vállaltfeladatukká tették a környék népi kismesterségeinek megismertetését, és azok alapjainaktanítását. Azóta vezeti a gyöngyfűző foglalkozásokat, ami arra is ösztönözte, hogy sajáttudását gyarapítsa, gyűjtse a még fellelhető mintákat.1997-98-ban a Magyar Művelődési Intézet és a bonyhádi Vörösmarty Mihály MűvelődésiHáz közös szervezésében meghirdetett népi játszóházi foglalkozásvezető tanfolyamot végezteel, amelynek zárásaként szakdolgozatot írt a sárközi gyöngygallérokról.

Több, mint 20 éve a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja.Az egyesület keretein belül országos gyöngyfűző táborokat szervez minden évben, ahol asárközi gyöngygallér fűzését tanítja, szakmai irányítója és lebonyolítója a „Berekai Éva" Országos Népi Ékszer Pályázatnak.A Népművészeti Egyesületek Szövetsége és a Hagyományok Háza felhívására gyöngyfűzőkjavaslatára lett a Népi Ékszer Szakmai Bizottságnak 2004-ben, majd a Hagyományok HázaNépi Iparművészeti Osztálya felkérésére az ékszer szakág bíráló bizottságának is tagja.2011-12-ben összefogta az öt sárközi település szellemi kulturális örökség munka­ csoportját,majd segítségükkel elkészítette a felterjesztést, melynek következtében Sárköz népművészete:szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet felkerült a Szellemi Kulturális Örökség NemzetiJegyzékére.Népi iparművész címet szerzett 2000-ben.2010-ben Király Zsiga-díjat kapott.2011-ben Tolna megye művészetéért díjban részesült.Idén megkapta a népművészet mestere kitüntetést.


Tolnai Kékfestő Műhely


Magyarország legöregebb még ma is működő kékfestő műhelye az 1810-ben alapított TolnaiKékfestő Műhely. Napjainkban az eredeti hagyományokat követve dolgoznak a hatodikgenerációként Horváth Tiborné (Nagy Mária) és Horváth Tibor kékfestő népi iparművészek, ahetedik generációként pedig Reha Erika és Horváth Balázs kékfestő népi iparművész.
Műhelyük különlegessége, hogy a mai napig a régi 11 tonnás mángorlóval, két mintázóállvánnyal  és négy festőkáddallműködnek. Kizárólag a régi családimintafákat használják, amelyből több mint ötszáz darab áll a rendelkezésükre.Magyarországon évtizedek óta kihalt mesterség a kékfestő nyomóminta készítő, így ezek amintafák pótolhatatlan darabjai történelmüknek.A mai kor igényeit figyelembe véve nemcsak pamut és lenvászon anyagokat, hanemhagyományos kékfestő technológiával - Magyarországon egyedülálló módon- egyébtermészetes anyagokat, mint például selyem kendőket, sálakat, szatén anyagokat, bőrt, pólókatés farmereket is festenek. Műhelyüknél található Magyarország legrégebbi kékfestőszakboltja.A Tolnai Kékfestő Műhely szerepel az Unesco Szellemi Kulturális Örökségének nemzetilistáján.


Bezerédj Amália munkássága


Bezerédj Amália (Szentivánfa, 1804. április 15. – Máriavölgy, 1837. szeptember 21.) areformkor klasszikus műveltségű nemesasszonyai közé tartozott. Költő, pedagógiai író, azelső magyar gyermekkönyv, A Flóri könyve szerzője.Későbbi férje, Bezerédj István joggyakorlatot folytatott Amália édesapjánál. Barátság, majdszerelem szövődik, végül 1821-ben Szombathelyen házasodnak össze. A fiatal pár Tolnamegyei Hidjára költözik, amely. a kulturális élet központja is lesz. 1830-tól az országgyűlésekidejére Pozsonyba költöznek, hiszen Bezerédj Istvánt a vármegye követének választják. Résztvesz férje politikai törekvéseiben, különösen a művészeti nevelés és a nőnevelés kérdései irántérdeklődik. Női sorsokat bemutató, német nyelvű novellákat, elbeszéléseket ír. 1833-34-benAmália kezdeményezi Szekszárdon egy gyermeknevelési intézmény alapítását, és meggyőziAugusz Antalt, alapítsa meg az első szekszárdi óvodát. Kislányuk, Floriana megszületésévelfordul érdeklődése a pedagógia felé.Magyar nyelvű meséket, történeteket, verseket ír gyerekeknek, és kidolgozza egy kisdedóvóintézet létrehozásának részleteit. 1836-ban készül el Flóri könyvének kéziratával, melyetkislányának és a hídjai jobbágyok gyermekeinek írt. Ez majd csak halála után jelenik megnyomtatásban. Betegsége súlyosbodik, de az ágyban töltött órákban is csak egyre ír. Testvére,Etelka és férje segítségével együtt alapítják meg az első magyar falusi óvoda-iskolát, aHidjapusztán 3-9 éves gyermekeknek. 1837-ben Amália a tolnai óvóképző és példányóvodamegszervezésébe is bekapcsolódik. Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amáliagyógyulást remélve Máriavölgybe utazik. Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjaitemetőben helyezik végső nyugalomra.Felesége korai halála után, Bezerédj István annak kéziratait sajtó alá rendezte. 1839-től sorrajelentette meg irodalmi hagyatékát, köztük a Flóri könyvét is, mely 16 kiadást ért meg.


A lengyeli kultúra


A Lengyeli kultúra a kőkor és a rézkor határán tényleges elterjedési területén is túlmutatóanmeghatározó hatással volt egész Közép-Európa őskori történelmének alakulásár, így régészetianyagának feltárása, elkülönítése az egyetemes kulturális örökségnek is egy nagyon fontosrésze.A Dunántúl jelentős részén a késő neolitikum végét és a kora rézkor elejét meghatározóLengyeli kultúrát Wosinsky Mór az általa 1882-től feltárt őskori temető sírjaiban és a hozzátartozó településen talált leletek alapján különítette el és nevezte el a közeli Lengyelközségről, ahol a terület birtokosa, gróf Apponyi Sándor kastélya is állt. A lelőhelyfelfedezése egy véletlennek köszönhető, mint azt a tudós pap leírja életrajzában: „…GrófApponyi Sándorral egy sétakocsikázást téve nagy kiterjedésű lengyeli erdejében, egy ősiföldvárnak nyomait pillantottam meg, s nagy örömmel figyelmeztettem erre a
grófot…Nézetem beigazolására engedélyt kértem a gróftól mint a föld tulajdonosátólpróbaásatás végzésére, s miután néhány napi ásatás végzése után számos érdekes lelettelkétségtelenül beigazolhattam állításomat, a gróf nemcsak teljhatalmat engedett e területre,hanem az ásatásokkal felmerült összes költséget is magára vállalta.”Ma már a kutatás számára egyértelmű, hogy a kőkor és rézkor közötti átmenet idején,majdnem az egész Kr. e. V. évezredben a Lengyeli kultúra népessége jelentős szerepet játszotta szellemi és anyagi javaknak a Délkelet- és Közép-Európa közötti közvetítésében, így aközvetlen elterjedési területén túl is jelentős hatással volt egész Közép-Európa késő neolitikusés kora rézkori kultúráinak formálódásában, egyetemes őstörténeti jelentősége is éppen ebbenáll. A Szlovákián át Lengyelországig terjedő területet elfoglaló kultúra értelmezése, időrendje,belső felosztása az egyes országok kutatásában, de még egyes kutatók szerint is eltérő. Cseh-morva területeken például a hasonló leleteket Jaroslav Palliardi feltárásai alapján morvafestett kerámiának nevezte el. A változó elnevezésektől függetlenül mindenütt a Lengyelikultúra meghatározó formai jegyei közé tartoznak a festett-, és ritkábban a vésett díszítés,magas csőtalpon álló lapos tálak, a kettőskúpos testű, tölcséres peremű edényeken a peremilletve a hasvonal alatt ugyancsak gyakran megfigyelhető négy kis bütyök.Wosinsky Mór nemzetközi jelentőségű úttörő kutatásait a Dunántúlon számos további feltáráskövette (Zengővárkony, Aszód, Csabdi, Mórágy, Sé, stb. amely kört az utóbbi évekautópályás feltárásai tovább bővítettek), azonban a Lengyeli kultúra időrendjére, temetkezésiszokásaira, leleteire vonatkozó legfontosabb megállapításai még a 21. században is szinteváltozatlan formában elfogadottak.Épített környezet kategóriában került az Értéktárba:Evangélikus templom, Bikács
A műemlékvédelem alatt álló egyhajós, nyeregtetős templom 1763-ban barokk stílusbanépült, utolsó nagy felújítására 2010-ben került sor. A főút kanyarjában szabadon álló épületetdéli homlokzata elé enyhén kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel, a toronytengelyében nyíló bejárat felett timpanonnal, a féloromzatok végén egy-egy kővázávalemelték. Síkfödémes belső részében a hajó három oldalán karzat fut végig: a déli oldalonorgonakarzat, a faoszlopos oldalkarzatok mellvédjének festett fatábláit pedig azótestamentumból és Jézus életéből vett jelenetek díszítik. A faragott kapuszárnyakközvetlenül az építés utáni időszakból valók. A 19. század elejéről származó templombelsőértékes egyháztörténeti örökség, amely külön védettséget élvez. Ennek fő oka a cibóriumosszószékoltár, amely egyedülálló érték és érdekesség az egész országban.Balogh (Illés)- kastély, Szedres
Az épület magja egy feltehetően a 19. század közepén épült, földszintes, oldalfolyosós kúriavolt. Jelenlegi tömege és homlokzatai az 1928-as átépítéskor alakultak ki. Az államosításelőtti utolsó tulajdonosa az Illés család volt. A kastély körül 19. századi majorsági épületek:egykori cselédházak, istálló, magtár van. A 20. század második felében a majorság számosmelléképületét lebontották.A kastély téglalap alaprajzú, alápincézett, földszintes, nyeregtetős épület, középtengelyébenföldszintes, manzárdtetős keresztszárnnyal, északi és déli végén emeletes, kontyoltnyeregtetős keresztszárnyakkal.A Kajmádpusztán álló historizáló épület a Twickel Szőlőbirtok Kft. tulajdona, nemlátogatható.


Római katolikus kápolna, Szedres
A nyugati homlokzati tornyos kápolna késő barokk stílusban épült 1832-ben, a szentély felőlkontyolt nyeregtetővel, a fő- és az oldalhomlokzatokon három, illetve egy-egy ívvelmegnyitott toronyaljjal. A karzatablak két oldalán egy-egy íves szoborfülke van, az egyikbenSzent Flórián fej nélküli kőszobra, a másikból már sajnos hiányzik Szent Vendel-szobra. Atornyot közrefogó, volutás féloromzatokon kővázák láthatók. A toronysisakon 1832-esévszám. A hajóban csehsüveg boltozat, a szentélyben félkupola; melynek festése építéskori. Ahajó bejárati oldalán a karzat állapota már romos. A berendezés hiányzik, a kápolnátkifosztották, üresen, romosan lassan az enyészeté.

Természeti környezet kategóriában került az Értéktárba:


A kurdi pannóniai üledékek ősmaradványai


Az alig 1100 lélekszámú Tolna megyei kistelepülés, Kurd neve nem ismeretlen a geológusszakemberek előtt. Országos, sőt nemzetközi szintű ismertségét a területén előfordulóagyagos-homokos kőzeteknek és az azokból előkerült, mintegy 8-7 millió éves ősállatokmaradványainak köszönheti. Több, a tudomány számára új puhatestűfajt írtak le innen.Közülük egy csigát, a Viviparus kurdensis nevű fiallócsigafajt a faluról neveztek el. Afeltárások egyikét – mivel országos szinten a legjobban képviseli e földtani képződményt –földtani alapszelvénnyé nyilvánították.A Kurdon több helyen, így például a Kálvária közelében, a Damjanich utcában vagy a falutólkeletre húzódó Csigás-árokban is megfigyelhető üledéksor anyaga a késő-miocén korszakban,mintegy 8-7 millió éve rakódott le a Kárpát-medence jelentős részét beborító, kissé sós vizűPannon-tóban, megőrizve a beltó számos élőlényének maradványát.A rétegsort kövületekben, elsősorban puhatestűek (kagylók, csigák) héjaiban gazdag homok,kőzetliszt és agyag alkotja. Üledékszerkezeteik és ősmaradványaik tanulmányozásávalmegállapítható, hogy ezek a kőzetek a Pannon-tóba ömlő, nagy mennyiségű hordalékotszállító folyók deltáinak sekély részén, az ún. deltasíkságon rakódtak le.A kurdi üledékek faunáját már a XIX. században többen tanulmányozták. A maradványoklegalaposabb vizsgálója, Lőrenthey Imre 1894-ben 62 puhatestűfajt mutatott beközleményében. Az ősmaradványok között a leggyakoribb kagylók a szívkagylófélék(Lymnocardium-ok), a vándorkagylók rokonságába tartozó Congeria-fajok, és a folyamikagylók fajai (Unio-k, Anodonta-k).A gazdag csigafaunából legfeltűnőbb a Viviparus kurdensis, a falu nevét viselő, nagyméretűfiallócsiga-fa


Megosztás





0


Ön szerint esélyes a Tisza Párt a Fidesz leváltására?




0

Helyzetben Baranya - sport magazin - 2021. január


Az MLSZ Baranya megyei Igazgatósága folytatja a "Helyzetben Baranya" című magazinját. Hogy mi történt januárban a megyei labdarúgásban? Nézze meg...
0

hírek innen, onnan

Rendkívül magasra tette a lécet Netflix ezzel az új minisorozatával

Kár lenne kihagyni, főleg azok számára, akik kedvelik a történelmi minisorozatokat.

Lemondott a BBC vezérigazgatója

Lemondott vasárnap Tim Davie, a BBC vezérigazgatója, miután olyan belső feljegyzések kerültek nyilvánosságra, amelyek szerint a brit...

Manipulatív játékok – így provokálja feleségét egy férj

A párkapcsolati viták sokaknál előfordulnak, ám egy harmincéves nő története szerint férje különösen bosszantó módon kezeli ezeket a...

Egy férfi nem akar a barátnője „pénztárcája” lenni – az internet megvédte őt

A párkapcsolatokban a pénzügyek gyakran csendes próbáját jelentik az egyensúlynak és a kölcsönös tiszteletnek.

Hogyan lett a XIII. kerület a modern városi élet szimbóluma?

Az elmúlt évtizedekben Budapest XIII. kerülete látványos átalakuláson ment keresztül.

Jó irányba változott az energetikai otthonfelújítási program

A változások pontosan azok az irányok, amelyeket az építőipar már régóta sürgetet

Elképesztő győzelemmel állított fel történelmi rekordot a marokkói válogatott

A marokkói válogatott az U17-es világbajnokság történelmének legnagyobb győzelmét aratta. Új-Kaledónia ellen 16–0-s győzelmet...

A westernfilm, ami hatalmas mérföldkő volt Kevin Costner számára

Kevin Costner első westernszerepe a Silverado volt 1985-ben, ami karrierje egyik fontos mérföldkövének számít. A film Lawrence Kasdan...

Lewandowski vezérletével őrült meccset nyert a Barcelona

A lengyel sztárcsatár egy hónap után először volt kezdő, amit sikerült emlékezetessé tennie.

Tisztítsd meg a beleid és szabadulj meg egyszerűen a hasi zsírtól ezzel a csodaitallal! Mutatjuk, hogyan készítsd el

Egyszerű ital a puffadás ellen és a hasi zsír csökkentésére – próbáld ki!

Percekkel ezelőtt kaptuk! 25 éve nem történt ilyen változás a nyugdíjaknál

Ennek rengetegen örülni fognak

Így idd a vizet, ha fogyni szeretnél! 2 hét alatt akár 4-8 kiló felesleg is lemehet rólad

A megfelelő mennyiségű víz fogyasztása nemcsak egészségünk megőrzésében fontos, hanem a fogyás folyamatát is elősegítheti....

0

Sport

A Manchester City ellen sem szakadt meg Szoboszlai Dominik nagy sorozata

A magyar válogatott kapitánya a Premier League csúcsrangadóján is megőrizte hibátlan mérlegét.

Nem kókler, hanem zseni: Bognár György megint fityiszt mutatott az őt kritizálóknak

A Paks mestere újfent olyat húzott, amire kevesen képesek az NB I-ben, egy 17 éves srác pedig a mennybe ment a Kisvárda legyőzését követően.

Messi a Galatasarayhoz szerződik, de előbb vágott két parádés gólt a Cincinnatinek

Ilyen talpas kötényt még nem látott a futballvilág!

Újabb súlyos nemi botrány, ezúttal egy röplabdázó került borzalmas helyzetbe

A 32 éves brazil Nayara Ferreira olyan helyzetbe került, amit sosem gondolt volna.

Luis Díaz az év, de lehet, hogy az évszázad gólját lőtte

Megcsúfolta a fizika törvényeit.

A Játékvezetők Szervezete hivatalos közleményt adott ki Virgil van Dijk érvénytelenített góljáról

A Premier Legaue 11. meccsnapjának rangadóján a Manchester Cityhez látogatott a Liverpool. Pep Guardiola vezetőedzői karrierjének 1000. mérkőzése nem is lehetett volna jobb, hiszen a City háromgólos győzelemmel, és k

Ez a nő egy szörnyeteg: korbáccsal verte tanítványait a román olimpiai érmes tornaedző

A most kipattant újabb botrány mutatja meg igazán, milyen brutális dolgok zajlottak a román tornasportban.

Rangadót nyert a Ferencváros, megszakadt az Újpest pocsék sorozata, Felcsúton kapott ki a Puskás

Az NB III 15. fordulójának délelőtti mérkőzésein az FTC második számú csapata hatgólos meccsen verte a Dunaújvárost, az Újpest II a nyitóforduló után ismét három pontnak örülhetett.

„Szerintem ez az eddigi legszebb gólja" – Harry Kane-t lenyűgözte Luis Díaz csodagólja

Harry Kane elismerően nyilatkozott Luis Díazról és a Bayern München–Union Berlin 2–2-es döntetlennel végződő szombat délutáni mérkőzésen szerzett csodagóljáról. Díaz az idény egyik legszebb találatát szere

Miután öt gólt kapott a Kisvárda, az edző újra az MLSZ-t szidta

Révész Attila most sem ment a szomszédba néhány meghökkentő mondatért.

Liverpooli legenda diagnózisa: Wirtz leigazolása kihozta Szoboszlaiból a világklasszist

Hivatalos: az Újpest kirúgta Damir Krznart

A labdarúgó Fizz Ligában szereplő Újpest a hivatalos oldalain közölte, hogy felmentette Damir Krznar vezetőedzőt a munkavégzés alól.

0
0

Bulvár

A szakemberek is csak lesnek. Olyan időjárás jön december 24-én, amire két évtizede nem volt példa

A meteorológusoknak is elállt a szava – megérkezett a nagy téli előrejelzés, és most minden kiderült.

Ne dőlj be: ha így szólítanak meg telefonon, az 99%-ban csapda

A csalók gyakran ugyanazzal a mondattal nyitnak telefonban. Ha ezt hallod, szinte biztos, hogy átverés kezdődik. Tudd, hogyan ismerd fel és védd meg magad.

Nagy a baj. Kitört a járvány Európában, villámgyorsan terjed a fertőzés

Európát és Amerikát is sújtja a pusztító járvány, egyre nagyobb a baj!

Jövőre már nem csak a sofőrt, az ittas utast is büntethetik

A szlovák kormány jóváhagyta a közúti közlekedésről szóló törvény módosítását, amely új, szigorúbb szabályokat vezet be az alkohol- és drogfogyasztásra.

Ez a gyümölcs a vércukorszintet és a vérnyomást is csökkenti

A „fekete arany” segíthet a vércukorszint és a vérnyomás csökkentésében, valamint támogatja a bélflóra egyensúlyát.

Robert Fico szerint Prágában dől el a kulcsfontosságú kérés, ami Magyarországot is érinti

Andrej Babis készen áll.

Ügyelete közben halt meg a magyar orovosnő

Tragikus hirtelenséggel elhunyt a kolozsvári gyermekklinika főorvosa, dr. Kiss Éva. Éppen ügyeletben volt.

Itt a vége, az RTL rendkívüli bejelentést tett, borul minden

Nem akármilyen húzással áll elő a csatorna.

Félelmetes dolgot találtak a Titanic roncsa alatt, itt a bizonyíték, hazugság volt minden, amit eddig hallottunk?

Itt a végső lelet arról, hogy voltak-e magyarok a hajón, amikor tiszavirág életű pályája véget ért az Atlanti-óceánon.

Hihetetlenül egyszerű trükk a has körüli zsír ellen – mindössze 2x2 perc

Egy egyszerű, napi 2x2 perces légzéstechnika képes beindítani a hasi terület karcsúsodását. Nem edzés, nem diéta – mégis működik.

Nagy Ervin a helyszínen nézte meg, tényleg agyonverik-e Schmidt Máriát, majd kiosztotta a fideszeseket

Pintér Béla Kabuki című darabja nagy port kavart kormánypárti körökben, miután a műben van egy Schanda Vera nevű, NER-közeli politikus, akin szőke paróka van. A karaktert a kormányoldal Schmidt Máriával azonosíto

Látványos fotókon, ahogy Trump fényűző báltermet szuszakol a félig ledózerolt Fehér Házba

Miután októberben buldózerek rombolták le a világ egyik legikonikusabb épületének a történelmi keleti szárnyát, megindult a regnáló elnök káprázatosnak szánt, arannyal kirakott luxusbáltermének építése.

blogmorzsák

Kövesedett fa Idahóból

Hogyan jutott el egy megkövesedett, opálosodott fa szelete az 1800-as évek aranylázas vadnyugatáról Budapestre?

A küldönc ebédje

Elégedetten és jóllakva.

Emlékek Krétáról

„Hogyan próbáltam címet adni, összetett érzést kiváltó festményemnek...“

0